Sőt, azt is megigérte, hogy új stadiont építenek a Bruges, az Antwerpen, a Genk, Gent és a Brüsszel csapatainak, amennyiben az Anderlecht ifijei a flamand kategóriát választják.
A belga labdarúgás történelmében a kettéosztottság nem lenne példa nélküli, mivel 1898 és 1904 között két első osztály létezett, amelynek a győztesei a nagydöntőben mérkőztek meg a bajnoki címért.
A 10 666 000 lakosú Belgium lakossága négy nyelvcsoportra osztható. A keleti határmentén élő német és luxemburgi lakosság alig tesz ki egy százalékot. Az ország lakosságának a többi részét az északon található, hollandul beszélő flamandok és a délen élő francia nyelvű vallonok alkotják. Ami a százalékos felosztást illeti, a megközelítőleg 60-40 a flamadok javára.
Ami a Jupiler League-nek nevezett első osztályban szereplő csapatokat illeti, a Germinal Beerschot, a Gent, a Genk, Bruges, a Waregem, a Westerlo, a Lokeren, a Roeselare, a Dender, a Kortrijk és a Mechelen flamand, a Mons, a Standard Liege, a Charleroi, a Tubize és a Mouscron pedig a vallon nyelvterülethez tartozik. És az Anderlecht? Mivel Brüsszel lakossága nagyjából fele-fele arányban oszlik meg, ezért az ország első számú egyesülete tulajdonképpen semlegesnek mondható.
